A Kányavári sziget, amely a Zalavár - Balatonmagyaród út nyugati oldalán található, és a nagyközönség számára az egyetlen szabadon látogatható hely a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszeren belül. A szigetet a Zala folyó és a Kis-Balaton nyugati víztározója zárja közre, bejutni pedig a Zala folyó fölé épített mutatós fahídon keresztül lehet, de csak gyalogosan. A Kányavári szigeten sétáló utak, szalonnasütő helyek, játékra alkalmas füves területek találhatók. A sziget partján körbe horgászni is lehet, a helyiek közül sokan ücsörögnek itt. A térség gazdag madárvilágát a búbos vöcsök tanösvény mutatja be a kirándulóknak. Az útvonal hossza körülbelül 1,5 kilométer.

   Belföldi utazások, kirándulás alkalmával mindenképp érdemes egyszer meglátogatnunk a cseszneki várat, amely a Bakonyban elbújva, egy sziklaszirten található. Ez az erődítményünk az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A régi krónikákból egy megdöbbentő családi botrányról értesülhetünk, miszerint a Garai bárói család azzal vádolta meg Hedvig mazóviai hercegnőt, hogy 1429-ben megmérgezte férjét Garai Jánost, akinek még életében házasságtörő módon együtt élt az unokatestvérével, Szécsényi Miklós főnemessel. A főbenjáró ügyben maga Zsigmond király ült törvényt, aki Hedvig hercegnőt vagyonelkobzással és életfogytiglani fogsággal büntette. A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek - Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével - végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. A háborús idők elmúltával szerepe megváltozott, a zordon kővárat, egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy hercegi család tagjai.

   A várban barangolva úgy érezhetjük magunkat, mintha visszamentünk volna az időben. A romok felidézek a korabeli hangulatot. Igazán gyönyörű és felejthetet élmény a cseszneki várban sétálgatni.

   Észak-Magyarország egyik legismertebb turisztikai nevezetessége a Szalajka-völgy. Az Egertől nem messze található völgyet a Bükki Nemzeti Park bejárataként is szokás említeni. A Szilvásváradra érkező völgy számos érdekes, az országban egyedülálló látnivalót kínál az ide látogatónak. A völgy nevét a rajta keresztül folyó patakról kapta. A megnevezés régebbi történelmi időszakból ered, egy régen kihalt mesterségre, az üveggyártás egyik alapanyagául szolgáló hamuzsír bányászatára és a hamuzsír latin megnevezésére utal.

   A völgyet legkönnyebben az egyik ismert nevezetességének segítségével, vasúton járhatjuk be. A Szilvásváradi erdei vasút a nyári időszakban a szilvásváradi fatelep és a Fátyol-vízesés között szállít utasokat. A négy és fél kilométer hosszú szakasz a völgy valamennyi nevezetességét érinti. A vasút nyomvonalát 1908-ban kezdték építeni, akkor még teherszállítási céllal. Működött gőzmozdonnyal, néhány helyen lóvontatású szerelvényként is. 1953-tól indult el a személyszállítás ezen a szakaszon. Ma már szépen helyreállított mozdonyok (köztük a legrégebben szolgálatban álló gőzösök) segítségével juthatunk fel a völgy felsőbb szakaszára.

   A vasút felső végállomása felett magasodik az Istállóskői barlang. A Bükki hegység legmagasabb csúcsának oldalába ékelődő barlang az ország leglátogatottabb ősemberbarlangja. A barlang régészeti feltárása a XX. század elején kezdődött. Számos értékes lelet, emberi csontváz és a korszakban élő állatok csontjai kerültek ekkor napvilágra. A barlang különböző részeiben harminc, harminchatezer éves leleteket találtak. A fellelt leletek nagy része a szilvásváradi Orbán-házban tekinthető meg.

   A barlangot elhagyva lefelé haladva a völgyben hamarosan elérjük a Fátyol-vízesést. A völgy talán legismertebb látnivalója nagyjából tizenhét méter hosszú és tizennyolc lépcsőn keresztül zúdul le. Utóbbi megállapítás gyenge vízhozam esetén nem érvényes, ilyenkor bizony csalódás érheti a turistát látva a sziklák között csordogáló patakot. Amikor, viszont vízben gazdag időszakban lezúdul, felejthetetlen látványt nyújt. Nevét is a víz körül látható fátyolszerű vízpermetről kaphatta.

   A Szalajka-völgyben hosszú idők óta őshonos halfajta a pisztráng. Ezt a hazánkban meglehetősen ritka lehetőséget használja ki a szilvásváradi pisztráng tenyészet, ahol közel száz éve foglalkoznak pisztrángtenyésztéssel. A rendkívül jó életkörülményeknek köszönhetően a helyben tenyésztett pisztráng kiváló ízű, ezért igen keresett árú. A nem mindennapi ízekkel már rögtön a tenyészet kapujában találkozhatunk, ahol a helyi halakból készített füstölt, sütött finomságokból fogyaszthatunk. A finom csemegék mellett megismerkedhetünk a pisztráng tenyésztés és nevelés körülményeivel, megtekinthetjük a különböző nevelő medencéket.

Még több belföldi utazás